Mit érdemes tudni a kamatokról!
2008-12-03 12:46:01
A kamat története:
A kamat nem más, mint a hitelügyletek megjelenése. Tulajdonképpen a civilizáció kialakulása óta része a mindennapi életnek. A kamat szerepével azonban csak Arisztotelész kezdett el foglalkozni.
Szerinte a pénz steril jószág, csak akkor van neki értéke, ha van más jószág, amire elcserélhetjük. Ennek megfelelően a kamat, ami a pénz "utóda", természetellenes, mert ha valami steril, nem szülhet utódot. Ezért a kamatszedést Arisztotelész etikátlannak tartotta. A középkor egyik legnagyobb gondolkodója,Aquinói Szent Tamás ugyanezzel a logikával ítélte erkölcsileg helytelennek a kamatszedést. Ezzel szemben a protestáns egyházak, szinte megszületésük pillanatában eltörölték a kamat tilalmát. A 17. századtól kezdve a tudósok túlnyomó része már nem fogalmazott meg erkölcsi alapú kritikát a kamatszedéssel . A flamand származású Lessius, már öt érvet hozott fel a kamat szükségszerűsége és jogossága mellett:* a kölcsön miatt a kölcsönadó esetlegesen felmerülő veszteségeinek ellentételezése;
* a kölcsön miatt a kölcsönadó esetlegesen elmaradó hasznának ellentételezése;
* a kockázat ellentételezése;
* a kölcsönadó vagyonának csökkenéséből eredő "fájdalom" ellentételezése;
* a kölcsön egyéb költségeinek megfizetése.
A kamat annak ára, hogy valaki másnak a forrásait használja egy meghatározott időszakra. Ha valaki kölcsönt vesz fel, akkor nemcsak a kölcsönvett összeget kell visszafizetnie, hanem ennek kamatait is. A kamat egyfajta kompenzáció a kölcsönadó számára, hogy az adott pénzösszeget időlegesen nem költi el. Kamat nélkül a kölcsönadónak nem lenne érdekében kölcsönadni megtakarítását, illetve kamat nélkül megtakarítások is sokkal korlátozottabb mértékben keletkeznének. A kamat tehát mindig egyfajta költség a kölcsönt vagy hitelt felvevőnek, és jövedelem a hitelt nyújtónak. Egyfajta költség keletkezik akkor is, ha megtakarításként készpénzt tartunk, ezzel ugyanis elszalasztjuk pl. a banki betét kamatából származó jövedelmet.
Nominál és reál kamat
A nominál és reál kamat közötti különbség egy egyszerű példán magyarázható el a legjobban. Ha 100000 Ft-ot befektetünk 10%-os kamatra egy évre, akkor arra kapunk ígéretet, hogy egy év múlva 110000 Ft-ot kapunk vissza. Arra azonban nem szól az ígéret, hogy mit fog érni ez az 110000 Ft, mivel ez az adott évi infláció mértékétől függ. Ha az infláció 10%-ot meghaladó mértékű, akkor veszítettünk az előbbi befektetésen, mivel a pénz vásárlóereje a megnyert 10000 Ft kamatnál nagyobb mértékben csökkent. A nominális kamat tehát csak azt mutatja meg, hogy a befektetett pénzünk milyen ütemben növekszik, míg a reálkamat azt is figyelembe veszi, hogy annak mennyi lesz a vásárlóértéke. A reál és nominál kamatok átszámítási képletei:
Reál kamat = nominál kamat / (1+inflációs ráta)
Reál kamatláb = ((1+nominális kamatláb) / (1+inflációs ráta))-1
A köznapi életben a reál kamatláb megbecsülhető az alábbi módon is:
Becsült reál kamatláb = Nominális kamatláb - inflációs ráta
Mi az a jegybanki alapkamat?
Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet az MNB-nél önként elhelyezett kéthetes futamidejű betéteik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg betéti és hitelkamataikat. A Magyar Nemzeti Bank a jegybanki kamatról önállóan dönt. Szintjének meghatározásával képes megvalósítani az árstabilitás elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását. A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövőbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentős, akkor a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani. Egyensúlyban lévő gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévő bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhető az árstabilitás.
Kamatok. Mit érdemes tudni a kamatokról!
