Vigyázz! Trükköznek a bankok a THM-mel!

THM. Banki hirdetések apró betűs rövidítése. Az ezt követő százalékos számérték arról tájékoztat, hogy mennyibe is kerül a hitel. A rendkívül sokat reklámozott, házhoz hozott készpénzt ígérő pénzintézetnél például 400-600 százalék közötti (ez már nyugodtan nevezhető uzsorakamatnak), de jelenleg a rövid távú kölcsönöknél jellemzően 25-30 százalék körül mozog, míg a hosszú távra, ingatlanfedezet mellett adott hiteleknél egyszámjegyű.

De vajon tényleg annyit fizetünk-e kölcsönünkért, mint amennyit a THM mutat? – tette fel a kérdést tanulmányában a Central European Credit elemzője, majd válaszolt is rá.

A kamat és költségei

A vonatkozó kormányrendeletben a következő definíciót találjuk: „a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.” Tessék? A THM tehát egy olyan éves kamatláb, amely a szűkebb értelemben vett kamathoz hozzáadja az egyéb, a hitelfelvételt terhelő költségeinket is (mint hitelvizsgálati díj, a szerződéskötési díj, az értékbecslés díja) és ezt vetíti rá százalékosan a felvett illetve a visszafizetendő összegre.

Akciós hitelkamat! – olvashatjuk számos bank reklámjában. S a kamatláb valóban alacsony, sőt, még a hirdetés alján szereplő THM értéke is. Mielőtt azonban rohannánk felvenni a hitelt, érdemes egy számítást elvégezni. Vagyis megnézni, hogy a kamatláb meddig akciós (jellemzően csak a visszafizetés első évében), amihez adjuk hozzá a kezelési költséget, nézzük meg a THM-et. Majd vegyük sorra ugyanezeket az értékeket az akciós időszak utánra, és ekkor rendre kiderül, hogy a 12 hónap után a kamatláb minimum 5 százalék (ha az akció alatt például 3 volt), a kezelési költség is nő 1-2 százalékponttal, és természetesen így a THM is a kezdeti akciós időszak után a normál időszakban legalább 3-4 százalékkal magasabb.

Hiszen a banki reklámban szereplő THM akciós kamattal és kezelési költséggel került kiszámításra. Így az első évre például 70 ezerre kiszámolt havi törlesztőrészlet is minimum 88-89 ezerre nő. A THM korábbi szabályozása ugyanis (a nem kellően pontos definíció miatt) a hitelnyújtók számára lehetővé tette, hogy hirdetéseikben olyan THM-et tüntessenek fel, amely csak egy kezdeti, akciós időszakra vonatkozó kamatlábbal és kezelési költséggel számol. A 2008. február 1-jével hatályba lépő új rendelet szerint azonban a finanszírozókat a THM kiszámítására a hitel teljes futamidejére vonatkozóan kötelezi. Vagyis nézzünk a reklám mögé!

Általában félrevezető, ha csupán az éves kamatláb és kezelési költség alapján döntünk. Mindenképpen vegyük figyelembe az egyszeri díjakat is! Miért nem elég, ha a THM-et nézzük? Mert az nem veszi figyelembe egyebek között: az önerő nélküli (vagy alacsony önerős) hitelkonstrukció esetében a hitelfedezeti biztosítás díját; a banki tranzakciós költségeket (számlavezetési díjat, konverziós díjat stb.), az esetleges előtörlesztési díjat, a szerződésmódosítási díjat, a késedelemhez kapcsolódó költségeket (késedelmi kamat, felszólítás díja stb.) melyeket persze nem feltétlenül fizetünk meg, így ezeket a THM elméletileg sem tudja figyelembe venni, de mi magunk jó ha számolunk vele.

S még egy jó tanács: ne tévesszen meg senkit a számtalan, különböző elnevezésű banki díj. A hitelfelvételhez kapcsolódó összes felmerülő költségről előzetesen, írásban kérjünk tájékoztatást, és kérdezzünk rá, hogy a THM számításánál mit is vettek figyelembe.